városi épületekben helyeztek el. Gyakran úgy tervezték őket, hogy harangokat szólaltassanak meg, ahelyett, hogy egy ismerős számozott számon mutassák az időt.
A lakosság nagy része számára praktikusabb volt hallani egy nyilvános óra ütését, mint saját időmérőt birtokolni. A háztartási órák és a hordozható karórák évszázadokig drágák és viszonylag ritkák maradtak.
Ahogy a mechanikus időmérés egyre elterjedtebbé vált, a mindennapi élet fokozatosan az órák köré szerveződött. A piacok, a vallási szertartások, a munka, az utazás és a nyilvános események nagyobb következetességgel ütemezhetők voltak.
Ez a kulturális változás a nyelvet is befolyásolta.
